Felnőtt tartalom. Elmúltál már 18 éves?
Igen | Nem
testmese

Este :) Született feleségek nélkül- nem szeretem a szerdát

Este van, már- már éjszaka… Nem csípnek a szúnyogok, még nincs fesztiválos időszak, náthás sem vagyok, csak monoton ütemben, fél szemmel, és átlagos pulzus számmal a Dr House-t nézem, illetve inkább hallgatom.
Levették adásról a Született feleségeket.Nem borzasztó?  Most már nem is tudom, hogy mit csináljak szerda esténként… Esetleg kialudhatom magam, vagyis kialudhatnám, ha a Született feleségek helyett lévő film után nem a Szellemekkel suttogó- lenne. Mivel azt is szeretem, fenn maradok, szenvedek, mint most is, hogy megnézhessem a legújabb, s még izgalmasabb részt…
Hú, ez aztán a téma.
Nagyon izgi, mit ne mondjak.
Amúgy, nem is érdekel, hogy nincs már a “filmem”, a Tv2- nek sem fogok írni, nem én… Mert már írtam.
Megtettem, amit egy csalódott, sorozatfüggő, szerda esténként éjszakázó nézőnek tennie kellett. küldtem egy e-mailt, megosztottam velük a véleményemet, miszerint nem jó ez így, nem érdekel más véleménye, meg, hogy miért fogyott el akciós tej a Tescoban, mert én aztán tudom, hogy összefüggés van ezek között, az akciós tejbe fojtják bánatukat a szerda esténként magunkra maradt nők, akik igenis szerettek azonosulni a szereplőkkel,s akik igenis készültek szerdánként, s most már inkább kikészülnek, mint be, s ez nem jó így; tisztelettel: Mihaleczki Mária.
Nem kaptam választ mondanom sem kell, ekkor készítettem magamnak egy 3in1-et és megittam.
Tescos tej nélkül.
Mert már azt sem lehet kapni.
Felfordult a világ.
Nem szeretem a szerdát.
Nem szeretem a Tv2-t.
Ezért minden évadot letöltöttem.
Ennyi.

Az akadályok azok az ijesztő dolgok, amiket akkor látsz, amikor leveszed a szemed a célról.

Ez a fránya idő

Egyszerűen ez az idő…
Nem értem mire jó…
Árvíz, kilakoltatás, belvív, Hévíz, belakoltatás az iskolákba, iskolaszünet, munkamánia—> vagy ez nem illik ide?
Na, mindegy, az a lényeg, hogy akinek nedvességre göndörödik a haja, annak vége van, cirmos cica haj!
Nem látom a fától a ló fogát. Vagy azt nem is kell nézni?
Aki másnak gödröt ás, annak van ásója, haj!
De még mindig rossz az idő, s nem értem még mindig, hogy mire is jó ez az idő? Vagy ezt már kérdeztem? Ha nem kérdeztem, akkor mindegy, ha igen, kérdeztem, akkor meg az ismétlés a tudás anyja, vagymi? Lehet, hogy az apja, meg egyébként is? Hol van a DNS teszt meg Józsi barát, aki megmondja a frankót?
Mert hát, szóval, Mónikát már leveszik az Rtl műsoráról, mert nem elég férfias, mint Joshi.

S még mindig rossz idő van…

Az akadályok azok az ijesztő dolgok, amiket akkor látsz, amikor leveszed a szemed a célról.

Zuhog az eső

😀 Úgy érzem magam, mintha egy lerágott csont lennék egy nyálát csorgató kutya előtt.

Nem tudom, hogy mikor lesz, MIKOR LESZ VÉGE? , már arra sem emlékszem, hogy mikor kezdődött, mármint ez az esős idő, ám vége lehetne már, s érhetné arcunkat a ragyogó napsugár.

Gondolataim, mint mindig, most is cikáznak, magam sem tudom, hogy hol kezdjem el, nem tudom azt sem, hogy valójában mit akarok írni, lehet, hogy ennek okán egy regényt kellene írnom, fabrikálnom, amolyan:” ha valaki magára ismer, az csak a véletlen műve, a regény nem megtörtént események alapján íródott” lenne.
Neki kellene kezdenem, s ki kellene adatnom, de olyan nehéz sokszor írnom, olyan nehéz,szétforgácsolódó aggyal egy dologra gondolnom, végig követni egy cselekvés sorozatot.

Még mindig sír az ég, nagy cseppekben könnye hull.

-Ki vagyok én? Hová tartok? Mit gondolok Önmagamról? Mit gondolnak mások rólam? Miért írom én ezt most, itt le? mi ennek az Egésznek az értelme? Miért nem másként élem meg Önmagam? Egyáltalán miért lélegzem? Miért teszem a bal lábam után a jobbat? Egyszerű beidegződés? Egyszerűen csak ezt, így tanultam meg? Ennyi? Ráadásul most az jutott az eszembe, hogy ha kisgyermek koromban körülöttem mindenki kézen járt volna, s engem is erre tanítanak meg, akkor is leereszkedtem volna a lábaimra? Megterhelve ezzel a gerincemet, s formálva a talpaimat, a fejemet pedig fent “hordva” élném akkor is az életem?
Vajon akkor hogy ülnék? Egyáltalán lenne késztetésem a fenekemet használva pihe- puha párnának megpihenni azon, vagy csak úgy vegetálnék?
Tényleg! S a székeléssel mi a helyzet, kézen járva valóban szembe hugyozhatnám és szembe szarhatnám magam (már most is bocsi a trágárságért, de tényleg)?

Milyen másképpen alakulna minden. Lehet, hogy a gyermekeimnek már a feneke helyén a fejük nőne-?

Az akadályok azok az ijesztő dolgok, amiket akkor látsz, amikor leveszed a szemed a célról.

2010.05.02.

Csókolom, ízlelem
Minden ízedet,
Nélküled,
Számomra ez életet
Megélni nem lehet.
Szívem egyedül egy sarokban
Magányosan, magában zokog
Nélküled mindig egyedül vagyok.
Annyi éve már,
Hogy nem találok magamra,
Szükségem van az általad formált,
Gyengéd szavakra.
“Boldog vagy?”
Válaszom őszinte és gyengéd,
Hallgatag bólintás,
Mi téged becéz.
Az akadályok azok az ijesztő dolgok, amiket akkor látsz, amikor leveszed a szemed a célról.

Csók – szenvedély – szerelem

Fáj,
Várj.
Állj,
Szállj…
Velem.
Kezem
Kezedben 
Pihen,
Hiszen
Te vagy nekem
A minden.
Éveim,
Melyet e bőrben
Élem
Végig remélem.
Az akadályok azok az ijesztő dolgok, amiket akkor látsz, amikor leveszed a szemed a célról.

A bánat: az leány. Leány: a bánat. (Kosztolányi Dezső)

A táncos tudja milyen lépést tesz a másik után,
Nem ijed meg, s nem tétovázik sántán, bután.


Az író már bevezetéskor a tárgyaláson töri fejét,
Szeme előtt lebeg már akkor a teljes, az egész.
A Nő, mikor azt mondja társának: “IGEN”,
—–nem tudja, hogy mit vállal, hiszem.
A férfi, mikor eljut oda, hogy igába hajtsa a fejét,
Már akkor sejti, hogy felül írták minden józan eszét.
A Nő csodákra, álmokra képes, cselekszik,
Ereje átlagon felüli hímnemű társával vetekszik,
(Hiba csak ott van, hogy gyakran veszekszik)
Szerelemmel vegyült, meggondolt döntés,
Olyan, mint hisztis gyermeknek a vízzel való nyakon öntés.
Tudjuk, hogy kell, szükség van rá, hisz’ a társadalom,
S ezért oly’ elsietett, kapkodott olykor e nemes fogadalom.
A házasság, mi egykor tényleg szent dolog volt,
S a pap nem csak üres mondatokban szónokolt
A hűség s az összetartozás remek élményéről,
Már most nem feledkezhetünk meg a házassági szerződésről.
Nem a bizalom, s a szerelem, mi vezérel Isten színe előtt,
Azon a napsütötte délutánon, vagy délelőtt.
Mind inkább egy a megfelelési kényszer:
-“Te Jani, miért nem vettél még el?”
 A házasság mára már egy marketing dolog,
Igazam van, ha végig gondolod…
Az akadályok azok az ijesztő dolgok, amiket akkor látsz, amikor leveszed a szemed a célról.
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!