Üdvözlet a(z) Cafeblog honlapon. Ez az első bejegyzés, amelyet a Cafeblog előkészített a honlap tulajdonosának. Törölhető, tetszőlegesen szerkeszthető, és már kezdődhet is a honlap tartalommal történő feltöltésének szép és fárasztó folyamata!Sok sikert!... Tovább »

... Tovább »

Nem hiszek a véletlenekben.Úgy gondolom, egyszerűen nem léteznek. Ennyi.Minden pillanatnak, negatív- és pozitív élménynek oka s célja van. Egyszerűen lehetetlen nem tudomást venni arról, hogy ha visszagondolunk eddigi életünkre, mennyire egybefüggő, s milyen következetesen, mozaikszerűen egymásra épülő pontja is vannak, még akkor is, ha anno ezeket a “kockákat” értelmetlennek tartottuk.... Tovább »

Oh, már négy teljes napja 2013 van…Hihetetlen. Kiskoromban mindig azt számolgattam, hogy mennyi idős leszek, ha majd 2000-et írunk; most pedig azt, hogy hány éves leszek, amikor 2050 lesz a falinaptáron. Félelmetes.Nekem legalábbis az, ami éppen elég ahhoz, hogy leírjam.Még “csak huszonhat” éves vagyok, ám a filozofálgatásról jut eszembe, hogy mindig azt érzem, hogy nagyon… Tovább »

Ruháid feszítik tested sejtjeit, Ruháid, domborulataid sejtetik, Mégis vedd le magadról, dobd őket el, messzire… S képzeld el, hogy tenyerem mezítelen érintene, Te hangos zihálásod közepette, “Ne hagyd abba…” Mondanád egyre… Ám én e kéréstől még vadabb vágyra gyúlva, Miképp’ Te fekszel az ágyon kinyúlva; Nem tudok ellen állni, Nem tudok várni! Hangszerem gyengéden érintve,… Tovább »

Vajon mit is írjak?Jön a Karácsony, minden nappal közelebb… Hétfőn Szenteste. Most pedig, pénteken, mindenki rohan, szalad, fut, siet, s semmi meghittséget nem érzek ebben a “készülődésnek” csúfolt vad rohanásban.A Szenteste “szentségét” sikerül is ezzel a sietséggel teljesen lerombolni. Pedig annyira jó lenne valóban megpihenni, kikapcsolni, s a szeretetnek átadni magunkat, illetve szeretteinkre áldozni azt… Tovább »

Vajon mi lehet a végső célja létezésünknek? Önmagunk kiteljesítése? Utódok nemzése, világra segítése, s felnevelése? Megszűnni létezni? Gondolati síkon eljutni az ÖRÖM-ig?  Vajon mi szükség a Nagy Egészben a létezésünkre?Vajon mi végre is élünk?A boldogság elérése volna a cél?Vagy valami még eddig fel nem tárt tökéletes magyarázat lenne mindenre?Vagy valóban bibliai magyarázat szolgál életünk megértésére?… Tovább »

Nem gondoltam volna, Hogy ennyire szükségem lesz szóra, Mint most Tőled várom, minden pillanatban, Elveszek minden kimondott, s leírt szavadban, Mert Önmagam találom, Azt kapom, amire vágyom, Ami szívemet nevetésre, örömre sarkallja, Szükségem van az általad megfogalmazott szavakra, Hogy önmagam lehessek újra, Hogy rátérhessek arra az útra,  Mire ráfordulni, bátorságom még oly’ kevés, Nem vagyok… Tovább »

Vajon miért nem jó egyedül? -merül fel bennem a kérdés.Lehetne ezt pszichológiailag magyarázni, de még egyszerűbb azt a tényt kimondani, hogy: az ember igenis társas lény, és ezért nem jó egyedül. Ennyi. S most le is lehetne zárni a témát.De ez nem csak ennyi. Nagyon fontosnak tartom a minőségi kapcsolat létét, mégis: nagyon nehéz azt… Tovább »

Dallamaiban rengett meg lelkem; Hangja körül ölelt engem, Majd erős karmaival mélyen szántó sebet hagyott, Annyira éget a varr, magányos vagyok. Felhőm eltakarja a vakító égitestet, Nem érzem magamban azt a régi erőt, s kedvet, Mitől végtagok nélküli lelkem szárnyra kélne, Óh, Istenem! Csak a zuhanástól ne félne… Átölel ismét a hang, s a megakadt… Tovább »