Oh, lázongó testemen a szerelem
Hálója feszíti
Éktelen erősen a fájdalommal
Megfestett érett képeket…
Oh, annyira lüktet,
A vöröslő vágy bennem
Hangtalan lépeget.
Nesztelen minden zsigerem,
Minden egyes porcikám
Átjárja halkan,
Oh, e gyönyörrel festett, megszőtt háló
Mindenhol ott van… Szívben,
Lépben, szivacsos tüdőben, májban.
Halkan, nesztelen surranó vágyaim,
Pihenni nem hagyó kéjes álmaim…
Nem lehet nem észre venni tajtékzó,
Vadsággal megtűzdelt vágyaim,
Nem lehet nem észrevenni, összezárt,
Szorítva tartott lábaim.
Az akadályok azok az ijesztő dolgok, amiket akkor látsz, amikor leveszed a szemed a célról.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: