1.0testmesehttps://testmese.cafeblog.huMihaleczki Máriahttps://testmese.cafeblog.hu/author/mihaleczki-maria/Szavakban az elmúlt időszak talán nem is kifejezhető,<br />Szemhéjaimon ez a barnás redő<br />Is arról árulkodik,<br />Hogy benső, rejtett lényem vágyódik...<br /><br />Ajkaimra a szavakat akarattal tapasztottam,<br />Hogy mekkora bűnt követek el ezzel, magam sem tudtam,<br />Nem sejtettem, hogy mekkora erő van összekulcsolt tenyeremben...<br /><br />Ajkaimra megtapadtak a szavak,<br />Mikor lelkemmel marasztaltalak,<br />Magamhoz mégsem láncoltalak.<br /><br /><br />Akartam, hogy szabad karjaiddal szerethess,<br />Szabad ajkaddal velem nevethess.<br /><br />Az ember annyiszor éli át a magány fájdalmas szorítását,<br />Annyiszor érzi azt, hogy fél, hogy feloltaná a lámpát,<br />Ám ez nem ilyen egyszerű, nem az áram oldja meg félelmünket,<br />Nem a vakító világosság nyitja fel szemünket.<div>Az akadályok azok az ijesztő dolgok, amiket akkor látsz, amikor leveszed a szemed a célról.</div>rich