1.0testmesehttps://testmese.cafeblog.huMihaleczki Máriahttps://testmese.cafeblog.hu/author/mihaleczki-maria/<a href="http://1.bp.blogspot.com/_Hj6CzjpbjLY/Skk-xos3NVI/AAAAAAAAAP0/k2TIMcI-PGU/s1600-h/Fényképek-0056_e1.jpg"><img style="margin:0px auto 10px;text-align:center;cursor:pointer;cursor:hand;width: 320px;height: 240px" src="https://testmese.cafeblog.hu/files/2009/06/Fényképek-0056_e1.jpg" border="0" /></a><br /><br /><br />Mindjárt éjfél van, s nem jön álom szemeimre, bezárt az ajtó, elmentek az emberek. Végre van időm gondolkozni, egyedül magamban, magammal, ahogyan azt illik, s miként igazán jól esik. <br />Belemélyedtem magamba, elég mélységesen megérintett az élet, nehezen kezelem a hirtelenségét, de annyira, de annyira jól esik...<br />Minden porcikámmal ráhangolva várom a folytatást, azt, hogy teljesen behálózzon, magáévá tegyen, és uralkodjon rajtam az érzés-<br />Pillanatokon múlik a hangulatom, sajnos ez ezzel jár.<br />Amennyire felemel, olyannyira a mélybe is tud lökni ez a sebes szélvihar, ami körülöttem zajlik, hömpölyög.<br />De én, mint erős, mélyen gyökerező fa, állom a lökéseket, s nem tántorodom el attól a célomtól, hogy nagyra nőhessek, s tágabb koronám legyen, mint bármelyik fának a környéken.<br />Nem is hasonlítom magam más fákhoz.<br />**************************************-<br />Belül vagyok, magamban...<br />De nem egyedül, minden gondolatom közös, az övé és enyém, miénk; minden szó és tett értünk dolgozik.<br />********************************************************************<br />A testem külön lüktet, a lelkem valahol máshol jár, talán éppen most kopogtat meg egy ajtót, s kéri az ajtó mögött álldogálót, hogy engedje be; s talán be is engedi.<br />A lélek útja, hogy melyik ajtót kopogtatja meg, kiszámíthatatlan.<br />De úgy érzem, hogy az én ajtómban már megfordult a kulcs:-)<div>Az akadályok azok az ijesztő dolgok, amiket akkor látsz, amikor leveszed a szemed a célról.</div>rich