Nem is tudom, hogy hol kezdjem…
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer az Ember…
S nicsak- bicsak(!) nyelve is eredt ennek az Embernek…
– Vajon hol lehet hozzá az agy?- kérdezem én ártatlanul…
(Válasz nem jön)
Sokszor nem értem a körülöttem élő embereket, nem értem, hogy miért nem mernek kérdezni, nem értem miért nem mernek szembe nézni a valósággal, a valós tényekkel.
Nem értem azt sem, s ezt nagyon komolyan mondom, hogy miért hiányzik olyan sok emberből a kedvesség?
Miért nem lehet többet mosolyogni, mint mogorvának, olyan, szóval “magamista” morózus kerti törpének lenni?
Pedig kipróbáltam:
