Felnőtt tartalom. Elmúltál már 18 éves?
Igen | Nem
testmese

Vajon, mi a fészkes pikula?

Vajon mi a fészkes pikula van az emberekkel?
Csupán pár kérdés elöl járóban:

  1. Miért nem mindenki a saját portája előtt sepreget elsősorban?
  2. Miért nem lehet őszintén kommunikálni?
  3. Miért tabu téma, illetve illetlenség a mai világban – kulturáltan- a szexualitásról beszélni?

Érdekes…
Miért is vetem ezt most itt, fel?
– Semmi különös, csupán a saját tapasztalataim során meg/átélt dolgokról van szó… Arról, hogy nem lehetek minden esetben teljesen őszinte, hanem hallgatásra, úgynevezett: kussolásra vagyok ítélve, mert nem mindenki viseli és tűri el más emberek véleményét, ebben az esetben például az enyémet…

  • Pedig esküszöm, hogy minden esetben figyelek arra, hogy valós alapokon, illetve kellő informáltsággal felvértezve alkossak bármiről is véleményt,
  • Figyelembe veszem a hallgató, befogadó ember habitusát, vérmérsékletét, természetét,
  • Nem vagyok semely esetben rossz indulatú,
  • Nagyon messze áll tőlem a pletykálkodás,
  • Segítőkész vagyok,
  • Érdekel a hallgató véleménye…

Akkor miért kell mégis ennyi esetben “csendben” maradnom annak okán, hogy a mai világban nem igen felvállalható dolog az őszinteség? 

Nem tudom, hogy miért is kell ezen annyit tanakodnom, de most jut eszembe, hogy pont a napokban mondtam, hogy miért nem mer valaki elém állni, s megkérdezni azt, ami érdekli… ???
Simán válaszolnék neki, nem esne nehezemre. Nekem nincsenek illyes- fajta problémáim.

  • A föld alá hiába vinném az úgynevezett TITKAIMAT 🙂
  • Szerintem nincs is olyan, hogy TITOK,
  • Lehet, hogy sok embert elveszítesz azzal, ha őszinte vagy, de kevesebb néha több…
  • Nem tudom, még mindig, hogy mi valójában az élet értelme, de addig is egy biztos: felesleges eljátszanom a tévedhetetlen szerepét…
  • Nincs értelme, komolyan mondom, ha nem vagy őszinte.
  • Meggyőződésem, hogy nem kell mindent(!) elmondani, de ha mondasz valamit, az igaz legyen,
  • Nekem sem sikerül ezt mindig betartanom,
  • De kivétel erősíti a szabályt.

Nos ennyit, most, itt erről…
Sok mindent nem tapasztaltam még, de ami késik, nem biztos, hogy múlik is. Mert hiszen: minden lehetséges, csak akarni kell. S ennyi.

Az akadályok azok az ijesztő dolgok, amiket akkor látsz, amikor leveszed a szemed a célról.

Csodálatos “ember”világ…

Nem is tudom, hogy hol kezdjem… 
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer az Ember…

S nicsak- bicsak(!) nyelve is eredt ennek az Embernek…
– Vajon hol lehet hozzá az agy?- kérdezem én ártatlanul…
(Válasz nem jön)

Sokszor nem értem a körülöttem élő embereket, nem értem, hogy miért nem mernek kérdezni, nem értem miért nem mernek szembe nézni a valósággal, a valós tényekkel.
Nem értem azt sem, s ezt nagyon komolyan mondom, hogy miért hiányzik olyan sok emberből a kedvesség?
Miért nem lehet többet mosolyogni, mint  mogorvának, olyan, szóval “magamista” morózus kerti törpének lenni?

Pedig kipróbáltam:

  • Ha sokáig “álmosolygom”, akkor egy idő után igazi lesz a vonal arcomon,
  • Ha valakire rámosolygok, akkor az TÉNYLEG visszamosolyog (tisztelet a kivételnek)
  • Jobban szeretik a mosolygós arcú embereket
  • Jobban kis is használhatják őket
  • Nem gyakran mondják a “mosolygósra”, hogy b***atlan picsa…
De van ennek árnyoldala is:
  • Általában a nők nem szeretik a mosolygóst…
  • Általában a nők sandán néznek a mosolygósra…
  • Nem értik mi a francot mosolyog már megint?
  • Minek örül?
  • Tenyérbe- mászó képe van…
Az akadályok azok az ijesztő dolgok, amiket akkor látsz, amikor leveszed a szemed a célról.

Esik az eső…

Kinézek az ablakon,
Tetszik, mit látok, oh nagyon…
Ajkaimra ráforrott csókjaid még mindig érzem, 
Ha Kettőnkre gondolok, bizony remeg a térdem…
Eső áztatja most a poros utakat,
Nem akarom magamban elfojtani a vágyakat,
Hagyom őket előtörni, mint vulkánból a láva,
Oh ez az eső is olyan romantikus, itt állok Rád vágyva…
Szívem szaporán repdes,
Ha eszembe jutsz Te Kedves…
Kezem meg- megremeg,
Ha Rád, ha kettőnkre emlékezek…
Bimbózó Rózsa, mi kettőnk között növöget,
Átszövi a vágy, szerelem, szeretet…
Csodálatos melegség önti el törékeny szívemet, 
Elmémet elárasztja e szerelmes emlékezet…
Az akadályok azok az ijesztő dolgok, amiket akkor látsz, amikor leveszed a szemed a célról.

Érett képek… (18+)

Oh, lázongó testemen a szerelem
Hálója feszíti
Éktelen erősen a fájdalommal
Megfestett érett képeket…
Oh, annyira lüktet,
A vöröslő vágy bennem
Hangtalan lépeget.
Nesztelen minden zsigerem,
Minden egyes porcikám
Átjárja halkan,
Oh, e gyönyörrel festett, megszőtt háló
Mindenhol ott van… Szívben,
Lépben, szivacsos tüdőben, májban.
Halkan, nesztelen surranó vágyaim,
Pihenni nem hagyó kéjes álmaim…
Nem lehet nem észre venni tajtékzó,
Vadsággal megtűzdelt vágyaim,
Nem lehet nem észrevenni, összezárt,
Szorítva tartott lábaim.
Az akadályok azok az ijesztő dolgok, amiket akkor látsz, amikor leveszed a szemed a célról.

Hangszerem…

Csendben… Magamat kémlelem…


Nem zavar most senki, szívem átjárja az érzelem.


Látom az arcát, hallom negédes hangját,


Lelkemet édes emlékek marják

Cafatokra… 

Nincsen mit eltitkoljak,


Csak azt kérdezem: Hol vagy?


Testemen a vágyaink nyoma,


Oh, Emlékek! Soha ne szálljatok tova!


Retinám, melyben az emlékek tudattalan peregnek,


Oh, az ujjbegyeim a semmibe markolnak, így szeretnek…


Lehunynom sem kell szemem,


Végigfut a libabőr testemen!


Mint szépen ívelő hegymenet,

Oly’ feszületre kényszerítetted testemet.


Csókjaid, mint méheknek a kaptár: otthont adott,


Nincs semmi kétség: Veled- bárhol otthon vagyok…


Elmém, szellemem, s benne minden rejtelem;


Mára nyitott könyvként lett lábaid elé dobva,


Nincsen, csak édes súly meggyötört szívemen,


Nem kell többé lopva,


Csenve hangszeremen azt… A gyönyörű dallamot játszanom,


Ha megszólaltatni van kedvem, hát hangszerem megfogom,

S átszellemült, érzéki gyönyörrel festett hangokat alkotok,


Mert nekem ez kell, mert nekem ez kell, e nélkül nem vagyok…

Az akadályok azok az ijesztő dolgok, amiket akkor látsz, amikor leveszed a szemed a célról.
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!