Még mindig esik, mostanában csak ezzel kezdem mindig a monológomat…
Nem semmi időjárás… A pánik pedig egyre csak növekszik, az árvizek stb.
Nem tudom, hogy milyen nyarunk lesz, de egy biztos… nem egyszerű. Miért is lenne az?
Szomorkás idő, szomorkás arcok, semmit nem lehet ilyenkor a szabadban csinálni, tenni, venni, csak ázni, fázni, s mint azt már egyszer írtam: felfázni.
Rossz idő, rossz hangulat? Nem kellene, hogy így legyen, hiszen ez a szomorkás idő, ha más szemmel nézzük, lehet romantikus is. Az ablakon kopognak az esőcseppek, a szobában lágyan, halkan romantikus zene, két szerelmes (mindkettő másba), egy üveg bor (valami kannás), eper (a leárazott Tescosból), s halk tűzropogás (mert a villám belecsapott a második szomszéd házba, s kigyulladt a tető)…
….
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: