A H1N1 egy különlegesen virulens törzse okozta 1918 márciusa és 1920 májusa közt a spanyolnátha pandémiát, amely az emberiség történetének egyik legpusztítóbb járványa volt: világszerte 50-100 millió embert ölt meg.
A vírus azért volt olyan pusztító, mert az emberi szervezetben az immunrendszer túlzott reakcióját váltotta ki, az úgynevezett citokin vihart. Az immunrendszer citokinok (jelzőmolekulák) tömegét bocsátotta a tüdő szöveteibe, emiatt fehérvérsejtek özönlöttek oda, károsítva a tüdőszöveteket és vizenyőt okozva, ami megakadályozta a légzést. Más pandémiáktól eltérően, amelyek főképp az öregekkel és a gyerekekkel végeztek, a spanyolnátha nagy számban végzett fiatal felnőttekkel, akiknek erős volt az immunrendszere és ezért erős védekező reakciót produkált.
A járvány azért kapta a spanyolnátha nevet, mert Spanyolország volt az egyetlen európai ország, ahol az áldozatokról folyamatosan jelentéseket közöltek, miközben más országokban ezt nem engedték szerepelni a hírekben, hogy megelőzzék a pánikot.
2009 áprilisában a H1N1 egy változata – amely az „új influenza A(H1N1) vírus” nevet kapta – halálos áldozatokkal járó megbetegedéseket okozott Mexikóban. Az első jelentések több, mint száz áldozatról szóltak, a számok azonban később változtak. A kór átterjedt az Egyesült Államokra, majd más kontinensekre is, köztük Európába. A WHO május 18-ai adatai szerint a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetek száma 40 országban 8829 volt és 74-en haltak meg, a zömük Mexikóban, a nemzeti egészségügyi hatóságok által a WHO számára szolgáltatott tájékoztatás alapján
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: