Mosolyog arcom…

Mosolyog az arcom, amikor ajkad, ajkamhoz ér,
Nem is oly régen még ajkaddal szerettél.
Tenyered, tenyerembe helyezted,
Testeddel, testem szeretted.

Szemedbe nézek, s bizsereg minden porcikám,
Szeretlek, szeretlek, annyira, annyira igazán.
Mióta először ajkad, ajkamhoz ért,
Ragaszkodom hozzád, mindenért…

Nyitott könyv az élet, a jövőnk kettőnk előtt áll,
A labda, emerre rúgják, arra száll.
Én csak egy szirom vagyok a rózsán,
Boldog lehetek veled, mint alma a fán.

Szeretlek, mindenemmel érzékelem a szerelmet,
Nem hagysz ugye majd magamra, Ez érzés kell neked?
Szerelemmel, őszintén szeretlek –téged,
Szeress viszont, csak erre kérlek.

Az ég, kék, a Nap süt, melegség árad szét az világban,
Érzem én is e meleget, szinte forrok a vágyban.
Azt mondod: „mindent megtaláltam e lányban”,

Nem feledem együttlétünk egyetlen pillanatát sem,
Megmarad bennem sokáig, azt hiszem.
Remélem.

Ki gondolta volna egy kevéssel ez előtt,
Hogy Tiéd leszek azon a délelőtt?

„I want you, i need you, i love you!” Yes…
Akkor is, ha mások szemében ez nem helyes.

Fontos vagy nekem, nem akarok mással élni,
Csak Rád tudok úgy, szerelemmel nézni.

———————————————————