Ha behunyom, lecsukom a szeme, szinte már szorítom, így nem látok semmit. Kinyitom a szemhéjamat -tudatosan-, s elém tárul a világ.
Amikor gondolkozom, s “belül ténykedek” mindig csukva a szemem. Hiszen így tudok a legjobban befelé, magamra figyelni.
Álmodni sem tudok nyitott szemmel.
Hiszen amint kinyitom a pilláimat, máris szertefoszlik, elillan az álmom, s nem LÁTOK tovább.