Ma kezdem a blogomat írni…
A gondolataim szerteszét, össze- vissza cikáznak, hiszen azt sem tudom, hogy hol kezdjem, ami bennem van, amit átéltem, amit meg szeretnék osztani. A születésnél? Nem, nem , hiszen akkor általános önéletrajznál lyukadnánk ki, amit nem szeretnék, egyáltalán nem ez a szándékom.
Talán fontos lenne majd a gyermekkoromat megemlíteni, mivel igen fontos “állomása” az életemnek. A gyermekkorom mindenre; többek között a mindennapjaimra, tehát: a mai napra is rányomta bélyegét: hiszem.
Nem lesz könnyű belekezdeni abba a rengeteg negatív, s brutális élmény -ami gyermekkoromat kísérte, kísértette- leírni. De úgy érzem, hogy mindenképp’ el kell, hogy kezdjem valahol.
Itt kezdem. Az Interneten, s ha működik az elvem egyszercsak kiforrja magát, s egységgé alakul az írásom.
Ennyit mára, holnap belevetem magam, s elmesélek mindent, ami engem ért, és foglalkoztat.
Tehát: holnap.